venkura

Az Antropologiai Muzeum a Brit Kolumbiai Egyetem kampuszan talalhato. Fo profilja a nyugati parti oslakosok kulturajanak megorzese, kutatasa, ezen kivul elsosorban a csendes-oceani tersegre koncentral. Engem persze elsosorban a helyi oslakosok kulturaja erdekelne, ezert utam egyik fo atrakciojakent tekintettem a muzeumra. Vegulis csalodni nem csalodtam, de azert csalodtam. A helyi oslakosok (itteni terminologiaval: first nations) muveszete tenyleg lenyugozo, elsosorban a fafaragasban csucsosodik ki, de gyonyoru grafikaik is vannak melyeken persze a korabbi faragvanyok festesebol csaptak at az uj mufajba. Ezt a muzeum gyonyoruen prezentalja. Ezen kivul azonban csak kesergo vagy lelkendezo szovegeket kapunk a kultura megorzesevel kapcsolatban, van nehany fenykep az unnepi osszejovetelekrol (melyen igazan persze megint a faragott fa alarcok szolgaltatjak a latvanyelemet), de valahogy hianyerzetem volt. Aztan leesett: azert egy ilyen muzeumtol elvarnam, hogy mutasson be olyan dolgokat is, amiknek itt nyomuk sincs. Pl. nem lattam egyetlen nepviseletet vagy hetkoznapi hasznalati eszkozt sem, a feliratokon szo esik vadaszatrol meg halaszatrol, de nincs egy vadasz- vagy halaszezkoz sem. Mintha az oslakosok azzal toltottek volna az idejuket, hogy a falujukban ulnek es farigcsalnak. Aztan van ugyan nemi terkepanyag arrol, hogy milyen nepek eltek itt, de hogy pl. hany falu volt, milyen messze egymastol, mekkora volt koztuk az erintkezes stb. -- errol szo sem esik.

A kepzomuveszet legfontosabb mufaja a totemoszlop. A kozhiedelemmel ellentetben ezek nem valamifele balvanyok es nem is arra szolgalnak, hogy a megskalpolt vagy megskalpolando sapadtarcuakat kikossek hozzajuk, hanem mitologiai torteneteket elbeszelo szobrok, melyek spiritualis jelentosege kb. abban merul ki, hogy a nemzetseghez tartozik es az o osszetartozasuk jelkepe. Altalaban a falu vagy a haz jelentos pontjan helyezkedett el. Szerencses helyzet, hogy mitologiai tortenetekkel kapcsolodnak ossze, mert igy jopar mitoszt el lehet olvasni a muzeumban. A kedvencem, amelyik azt demonstralja, milyen bulizos nepek is ezek. Egy torzsfonok jelentos enekes volt, ezert felkertek, hogy ismet enekeljen. O eleget tett a keresnek es remek hangulatot teremtett, mindenki tombolva tancolt, annyira, hogy o sem birta tovabb nyugtom, es bevetette magat a tancparkettre. Itt aztan annyira beporgott, hogy elesett -- a szinten elrevult tomeg agyon is taposta. Kesobb kerestek, es laposra taposva leltek meg. Ugy gondoltak, nem lesz igy jo neki, de a tengerben meg eleldegelhet, igy beengedtek a vizbe. Igy lett a lepenyhal.



Es akkor lassuk a kepeket:

1. Vicces (de legjobb esetben is annak szant) tabla a muzeumbol. Salish a Vancouver (tagan vett) kornyeken elo oslakos nepek csoportjanak neve.

2. A muzeum epulete kivulrol. A szerkezet kapuk sorozatara emlekeztet. Ilyen kapuk az oslakos falvak bejaratanal alltak es totemoszlopszeruen voltak megfaragva,

3. A muzeum fo bemutatoterme. Itt lathato egy csomo totemoszlop es egyeb faragvany. Az esti napfeny rendkivul kellemes hangulatot teremt.

4. Faragott madaralak az egyik totemoszlop tetejen.

5. A muzeum egyik legfontosabb kiallitasi targya, a Bill Reid altal faragott A hollo es az elso emberek. A legenda szerint az elso emberek egy kagylobol jottek a foldre, es a hollo segitett nekik szetfesziteni a kagylo hejat.

6. Szabadteri haida falu, affele miniskanzen a muzeum mogott. A haida egy NEM salish torzsnek a beve, mely a Brit Kolumbia partjainal huzodo szigetek nemelyiken el. (Nyelvuk kihalofelben.

7. Kilatas a muzeum mogotti szabad teruletrol, a latohataron feltehetoen a Vancouver-sziget.

A muzeumi boltban egyebkent volt egy-ket oslakos nyelvrol szolo konyv, de iszonyatos aron. Az egyikben a p es az e, ill. az f es az i formansait hasonlitgattak ossze, ami azota is nyugtalanit...