Mivel bun lenne akar egy etkezest is kihagyni, a reggelivel kezdem a napot. Bar elvileg felpanzion vagyok, ami reggelit es vacsorat jelentene, a haziak kozoltek, hogy nekik nincs igazan idejuk a reggelivel bajlodni, mivel koran munkaba mennek, tehat ott a huto, szolgaljam ki magam. Ezzel meglehetosen jol jartam, mert igy boseges reggelit fogyaszthatok, raadasul csomagolok is magamnak napkozbenre, igy ebedre csak ritkan kell koltenem. A reggelim altalaban gabonapehelybol es/vagy szendvicsbol, idonkent plusz gyumolcsjoghurtbol all, de volt mar eset, hogy gyumolcsos pitet fogyasztottam. A legendas pietol egyaltalan nem vagyok elajulva. A tesztaja kifejezetten rossz, izetlen, es a szo szoros ertelmeben omlos: kemeny, de ha az ember raharap, szetesik. Gyanithatnam, hogy ez egy rosszfele pie, de a haziak legalabbis ezt szeretik. Egyebkent forron es fagylalttal koritve fogyasztjak, persze fogalmam sincs, ez mennyire altalanos. A hetvegen idonkent kapunk reggelit, ami tukortojasszerusegbol all, amit ugy sutnek, hogy nemi vizet is ontenek melle. Az elejen kaptam palacsintat is, aztan nem, de nem is hianyzik: eleg vastag es izetlen tesztaja van. Egyebkent eleg furcsa osszeallitasban kepesek talalni: palacsinta, piritos, tukortojas es juharszirup. De viccnek ez se rossz.
Napkozben eleg spartaian fogyasztok, a delelotti kisszunetben egy alma, a deli nagyszunetben egy-ket szereny szendvics, a delutani kisszunetben egy banan a szokasos adag. Kedden es csutortokon dobozolt japan kajat hoznak, ebbol idonkent valasztok magamnak valami szusijellegut (3,50--5$). Ez itt gyorsettermi, es nem luxuskajanak szamit.
A csoporttarsaim egyszer beszeltek ra, hogy elmenjek veluk egy etterembe. Egy Amarcord nevu, allitolag jonak szamito olasz etterembe mentunk. En valami linguine ai frutti del mare-t rendeltem, de szerintem nem volt kulonosen nagy szam: ha rossznak nem is mondhatom, a vacsorak tobbsege siman kenterbe verte. (Es nem volt al dente, meg magyar szemmel is kisse tul volt fozve.) De nem csupan en finnyaztam, senki nem volt elragadtatva attol, amit kapott. Az etelapon 13$ szerepelt, de erre rajott meg ketfele ado (szovetsegi es britkolumbiai) plusz a felszolgalasi dij (ebben a sorrendben!!!). Vegulis 18$-t kellett kiperkalnom, es inni csak vizet ittam! (Meg csak nem is asvanyvizet!) Nem csoda, ha ezek utan nem nagyon volt kedvem ujabb ettermet kiprobalni. Ettol fuggetlenul Vancouver gasztronomiai Mekka, allitolag nagyon jonak szamitanak az itteni ettermek, es viszonylag jo araik vannak: annyira, hogy vannak, akik kifejezetten vacsorazni jonnek Vancoverbe. A NY-kiaknak pl. megeri iderepulni es 3-4 estet itt vacsorazni, mert ugyanazt a gasztronomiai elmenyt megkapjak ugy, hogy visszajon a replojegy ara. Persze gondolom, hogy ok az ettermi ruhatarosnak is tobbet perkalnak 18$-nal...
A napi etkezes fenypontja a vacsora. Mint mar emlitettem, a hazigazda felesege tavol van, igy egy rokona foz, aki filippino. Szerintem nagyon jol foz, es a kaja valtozatos. Eddig a kovetkezo fogasok kerultek az asztalra (mar ami eszembe jut -- egyes tetelek tobbszor is az asztalra kerultek):
- fokhagymas egybesult hus hejaban sult apro burgonyaval es zoldsalataval
- fuszeres sult lazac rizzsel es parolt zoldseggel
- lasagne
- spagetti
- balzsamecetben pacolt sult csirkecombok rizzsel
- hasonlo jellegu, kisse cubakos, de igen izletes marhahus
- nyarson sult pacolt marhahus zoldsegekkel valtakoztatva
- egyszer volt rantott csirkecombra emlekezteto, panirozott fogas is (a panirozas nem lehet teljesen ismeretlen, mert a szupermarketben tobbfele panirozokevereket lattam, igaz, tisztesseges zsemlemorzsat nem).
Ezzel nagyon jol jartam, mert vannak diakok, akik kanadai csaladhoz kerultek, es panaszkodnak, hogy minden nap csak lazac es krumpli. (Mondjuk a lazacot annyira nem bannam, de lehet, hogy egy honap utan tenyleg unnam.) Masok viszont filippino csaladhoz kerultek, es arra panaszkodnak, hogy ketfele vacsora valtakozik: csirke es rizs, serteshus es rizs. (Nalunk a serteshus a szaudi gyerek miatt eleve ki van zarva.) Azzal, hogy eleve vegyes csaladban kerultem, azt hiszem, megfogtam a gasztronomia istenenek labat. Lehet, hogy volt egy-ket kevesbe emlekezetes vacsora is, de olyan nem fordult elo, hogy valami tenyleg igazan nem izlett volna.
